Bakuban van McDonalds, a Szökőkút téren luxusplázában vásárolnak a lányok, a sétálóutcán a legmenőbb divatházak képviseltetik magukat. Az óvárosban a mecset előtt Hummer parkol, este exkluzív bulihelyeken ismerkedhetünk.

A főváros és a vidék között óriási az eltérés. A Kaukázusban eldugott hegyi falvakban jártunk, ahol a Zsiguli és a Kamaz a legfontosabb közlekedési eszköz, a fővárosban pedig a luxusterepjáró a menő.

Baku éjszaka is gyönyörű, a legtöbb épületet megvilágítják, a híres Chrystal Hall, az Eurovíziós Dalfesztivál helyszíne fényárban úszik. A fővárost elhagyva látjuk a tömérdek olajkutat, melyek termelése biztosítja a növekvő jólétet.

A falvak lakói ugyanakkor még őrzik a hagyományokat. Quba lakói például almafesztivált rendeznek. Ilyenkor a lányok népviseletbe öltöznek, almás sütiket sütnek, és portékáikat kis asztalkákra rakva kínálják a vendégeknek. Akik nagyjából negyven perc alatt be is falnak mindent.

A helyiek szerint itt terem a világ legjobb almája. A környező falvakból a nagy napon teherautókkal szállítják ide a gyümölcsöt, hogy szakavatott zsűri eldöntse: az adott évben ki a környék legfinomabb almájának termesztője. Közben a nagyközönséget táncosok szórakoztatják, az almából épített óriástornyok mellett.

Azerbajdzsán kultúrkincsei közül Gobusztán különösen érdekes. Nyolcezer éves sziklarajzokat találtak itt. Az ősemberek lovakat, bikákat meg vadászjeleneteket véstek a falba, a XXI. századi turisták nagy örömére. A fura barlangok melletti sziklákról láthatjuk a Kaszpi-tengert, és elmerenghetünk a letűnt időkön.

2007-ben lett a világörökség része a gobusztáni sziklarajzok. Az indoklás szerint a védelem alá helyezett 537 hektáros terület kiemelkedő egyetemes érték, a sziklarajzok gyakorisága és minősége bizonyítékként tükrözi a történelem előtti ember életmódját, a vadászatokat, az állat- és növényvilágot, bemutatja a kulturális folyamatosságot.

A puszta közepén modern interaktív kiállítás fogadja az erre látogatót. Az egész terület egy nagy múzeum. A fedett kiállítás az őskori ember életét mutatja be, ahol végigkísérhetjük az ezen a területen élt emberek fejlődését az őskortól napjainkig.

A múzeum jelentős része a szabadban helyezkedik el. A múzeum épületétől indulva, utunk elhalad a hegy lábánál fekvő sziklatömb előtt, amelyre a római korban vésték rá Domitiánusz császár nevét. Ezután apró hegyi ösvényen haladhatunk fel a sziklák között megbúvó természetes barlangok közé. Minden barlang fala tele van az őskori ember által ránk hagyott rajzokkal, közel hatezer rajz díszíti itt a sziklákat. Táncoló alakok és különféle állatok képeit láthatjuk. Lovak, kecskék, bikák és egymásba kapaszkodó figurák váltakoznak, ahogy haladunk barlangról barlangra. A táj festői, gyönyörű kilátás nyílik a hegy oldaláról a Kaszpi-tenger vidékére.

Az ide vezető út végig a tengerparton halad. Az út mellett ipari létesítmények és az itteniek lakónegyedei sorakoznak. A tengerpart inkább sziklás, nemigen lehet fürödni errefelé. Az egyetlen alkalmas helyen most fényűző villák épülnek.

A visszafelé utat érdemes kihasználni és megállni annál az ősi mecsetnél, amit a helyiek "Bibi Heybat" néven említenek. A mecset a tengerparton áll egy magaslaton, bejárata a tenger felé néz. A homokkő épület messziről kitűnik a környezetéből. Két minaretje kecsesen magasodik az ég felé. Belépve az épületbe a cipőt kis fakkokba kell elhelyezni a férfiak fedetlen fővel, a hölgyek kendőben léphetnek csak be.  Végig szőnyegen haladhatunk a mecset központi csarnokáig, amely a kupola alatt helyezkedik el. A terem közepén egy ezüstből és üvegből készült zárt sírhely található, amelyben a vallási közösség korábbi imámja van eltemetve. A hívők az óramutató járásával ellentétesen körbe-körbe járják és imádkoznak. Kifelé még láthatjuk a férfiak külön imatermét, ahova nők nem léphetnek be.

Esti programnak választhatjuk a tengerparti korzózást. A sétányon a helyi fiatalok kéz a kézben sétálgatnak a tengerpart és a part melletti sugárút között vezető parkos területen. Kellemes esti sétákat tehetünk a Baku belvárosában lévő szállodáktól egészen az országzászlóig.

Kiss Róbert Richard, Keszi István